Betegtájékoztató:

Colitis ulcerosa

Kérdések és válaszok

Kedves Beteg !

A vizsgálatok azt igazolják, hogy Ön egy gyulladásos bélbetegségben, közelebbről colitis ulcerosában szenved. A colitis ulcerosa a gyulladásos bélbetegségek közé tartozik (Az IBD rövidítés az angol inflammatory bowel diseas kifejezés rövidítése.) A colitis ulcerosa idült betegség, amelynek az eredményes kezeléséhez a beteg aktív együttműködése is szükséges. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Ön minden lényeges információval rendelkezzen a betegségéről. Ezt a célt szolgálja ez a tájékoztató füzet, amely természetesen minden részletet nem tartalmazhat. Kérjük, hogy tanulmányozza át a tájékoztatót, és a felmerülő kérdéseit, problémáit a kezelését irányító orvossal beszélje meg.

Mi a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) a vastagbél ismeretlen eredetű gyulladásos betegsége, amelyet a vastagbél (colon) belső nyálkahártyarétegének fekélyes gyulladása jellemzi.

A legjellemzőbb tünet a többnyire véres hasmenés, hasi fájdalom, melyet fogyás, láz és egyéb szervi tünetek kísérhetnek. A gyulladás érintheti csak a vastagbél alsó disztális szakaszát, a végbelet, ilyenkor proctitisről beszélünk, a vastagbél baloldalát, ilyenkor baloldali colitist mondunk. A legsúlyosabb esetekben az egész colon érintett, ennek a neve pancolitis.

A colitis ulcerosa nem azonos a Crohn betegséggel, amely az idült bélgyulladásnak egy másik formája és nem azonos az irritábilis bél szindrómával sem, amely a tápcsatorna leggyakoribb funkcionális betegsége. Utóbbi kórképben nem gyulladásról van szó, hanem a székürítés nem szervi eredetű zavaráról.

Milyen gyakori a colitis ulcerosa?

A colitis ulcerosa és a “rokon” betegségnek tekinthető Crohn betegség nem gyakori kórképek. Magyarországon megközelítően tízezer colitis ulcerosás és ötezer Crohn beteg lehet. A gyulladásos bélbetegségek előfordulásában jelentős földrajzi és etnikai különbségek figyelhetők meg. A két nemet megközelítően azonos arányban érintik. A betegség bármely életkorban kezdődhet, mégis leggyakrabban a fiatal felnőttkorban indul.

Öröklődik-e a colitis ulcerosa?

Egyértelmű öröklődésről semmiképpen nem beszélhetünk. Az észlelt családi halmozódás inkább hajlamnak, nem pedig öröklődésnek tekinthető, de megfigyelhető, hogy a betegség gyakoribb bizonyos családokban. Azt sem tudjuk így megjósolni, hogy a családtagok közül kinél várható a betegség kialakulása.

Tudjuk-e, hogy mi az oka a colitis ulcerosának?

A kiterjedt kutatások ellenére nem tudjuk, hogy mi az oka a colitis ulcerosának s a Crohn betegségnek. Nem igazolható egyetlen kórokozó vagy idegi, étkezési hatás közvetlen oki szerepe sem. A betegség nem vihető át egyik emberről a másikra. A kutatások kimutatták, hogy a szervezet védekező (immun) rendszere ebben a betegségben nem működik tökéletesen  és a kialakult gyulladásos folyamatot a szervezet nem képes megállítani.

Okozhatja-e idegi (lelki) stressz a colitis ulcerosát?

Azt biztosan állíthatjuk, hogy ezeknek nincs oki szerepük a betegség kiváltásában. Az viszont megfigyelhető, hogy a súlyosbodását nem ritkán negatív lelki hatások előzik meg, míg pozitív

lelki hatásoknak kedvező hatásuk lehet a betegség lefolyására.

Lehet-e colitis ulcerosa oka étel allergia?

Nem. Mivel egyes betegek panaszai gyakran fokozódnak étkezés után, sokan azt gondolják, hogy étel allergiájuk van. Ezt a tudományos adatok alapján határozottan cáfolni lehet.

Felelős-e a dohányzás a colitis ulcerosáért?

Nem, sőt egyes esetekben a dohányzás jó hatású is lehet. A colitis ulcerosával kapcsolatban meg kell említeni, hogy döntő többségük nemdohányzó. Valószínűleg ez az oka, hogy a collitis ulcerosások általában tovább élnek, mint az átlag lakosság.

Melyek a colitis ulcerosa jellemző tünetei?

A tünetek indulhatnak hirtelen vagy lassan fokozatosan. A leggyakoribb kezdeti tünet a hasmenés, amely többnyire egyre hígabb, többnyire véres, nem ritkán nyákos, gennyes. Néha csak véres nyák ürül, szerencsére ritkábban kínzó, fájdalmas székelési ingerek kíséretében. Jellemző az éjszakai hasmenés, mely felébreszti álmából a beteget. Egyes esetekben úgynevezett bélen kívüli (extraintesztinális) tünetek is megjelenhetnek, bőrtünetek (kiütések, csomók, gennyes gyulladás), szemgyulladás, izületi gyulladás, máj-epeúti gyulladás, stb.

Hogy lehet igazolni a colitis ulcerosa diagnózisát? Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

A colitis ulcerosa gyanuját tünetek vetik fel. A pontosításhoz hasonló tünetekkel járó véres hasmenést okozó fertőzéses eredetű vastagbélgyulladásokat kell kizárni széklet tenyésztéses vizsgálatokkal. Ezután szükséges a vastagbél követlen megtekintése, azaz tükrözéses vizsgálata. A vizsgálat előtt a bél előzetes kitisztítása szükséges (hashajtás vagy beöntések). Ma már a tükrözés hajlékony eszközzel történik. A hajlékony száloptikás vagy video endoszkópokkal, az u.n. kolonoszkópokkal a vastagbél nagyobb részét vagy egészét át lehet tekinteni. Segítségükkel pontosan meg lehet ítélni a gyulladás kiterjedésé, típusát, súlyosságát. El lehet végezni a szükséges szövettani mintavételt, lehetőség van a hasonló tünetekkel járó betegségek elkülönítésére, sőt szükség esetén kisebb műtéti beavatkozásokra is (pl. polyp eltávolítás, szűkület tágítása, stb.).

A röntgen vizsgálat (irrigoszkópia) nem pótolja az endoszkópos vizsgálatot, de fontos kiegészítője lehet a tükrözésnek. A szövettani vizsgálat fontos, de nem kizárólagos része a diagnózisnak. Más gyulladásos bélbetegségek is adhatnak hasonló szövettani képet.

A dianózis biztosan csak a fenti adatok (klinikai tünetek, tenyésztéses vizsgálatok, endoszkópia, szövettan) együttes mérlegelésével, sőt általában csak bizonyos megfigyelési idő után állítható fel.

Csak a bél beteg vagy más szerv is?

A legtöbb esetben a betegség csak a vastagbelet érinti. Az esetek kisebb részében azonban más szervekben is jelentkezhet a betegség, ilyenkor u.n. “bélen kívüli”, vagy “exrtaintestinalis” tünetekről beszélünk. A fontosabb extraintestinalis tünetek:

1.         Izületi gyulladás (arthritis). Ez leggyakrabban a kéz, láb kisizületeket, boka, csuklóizületet, térdizületet érinti. Ritkábban a gerinc, csípő-keresztcsont izület gyulladása.

2.         Bőr, nyálkahártya gyulladás. Előbbi jelentkezhet vörös csomók (erythema nodosum), vagy gennyes, elhalásos bőrelváltozás (pyloderm gangrenosum) formájában.

3.         Szem. Kötőhártya gyulladás, ritkábban szivárványhártya, üvegtesti gyulladás.

4.         Máj epeúti eltérések. Zsírmáj, májgyulladás, kis és nagyobb epeúti gyulladás.

5.         Gyermek-serdülőkorban a növekedés nemi érés kérdése.

Gyógyítható-e gyógyszeresen a colitis ulcerosa?

Jelenleg nem ismert olyan gyógyszer, amellyel a colitis ulcerosa végérvényesen gyógyítható lenne, de hatásos gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek csökkentik a gyulladást, elősegítik a vastagbél nyálkahártya gyógyulását, megelőzik vagy enyhítik a szövődményeket, csökkentik a panaszokat, tüneteket. A gyógyszeres kezelés célja a betegség aktivitásának (gyulladásnak) a megszűntetése, és a nyugalmi időszak, az u.n. remisszió minél további fenntartása. A két cél eléréséhez nem azonos szerekre és nem azonos gyógyszer mennyiségekre van szükség.

Milyen gyógyszereket alkalmaznak colitis ulcerosa kezelésére?

A colitis ulcerosa kezelésére alkalmazott gyógyszereket általánosságban négy csoportba sorolhatjuk:

1. Aminoszalicilát gyulladáscsökkentők (5-ASA készítmények) – aspirin jellegű gyógyszerek.

            Az ilyen típusú készítményeket több, mint 50 éve használjuk a betegség kezelésére.

Ezek a gyógyszerek a gyulladás tüneteit hatásosan csökkentik. Tartósan, nagy

biztonsággal szedhetők.

A Magyarországon forgalmazott aminoszalicilát készítmények:

            Salazopyrin: a vastagbél gyulladásos betegségeiben hatásos. Ha a viszonylag

gyakori mellékhatások (fejfájás, gyomorpanaszok, stb.) nem jelentkeznek ma is

az egyik alapgyógyszer a colitis ulcerosa kezelésében. Kúp és beöntés

formájában is hozzáférhető.

   Az új aminoszalicilát készítmények kevesebb mellékhatást okoznak. Az előállításuk során

   olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyek meghatározzák a hatóanyag 

   felszabadulását, tehát a hatás helyét.

   Ilyen készítmények:

            Dipentum: elsősorban vastagbél alsó szakaszát érintő folyamatokban hatásos

            Salofalk: a vastagbél felső szakaszán a leghatékonyabb. Helyi alkalmazásnak (pl. kúp)

a disztális (alsó) szakasz javulása  remélhető

Pentasa: a tablettából folyamatosan szabadul fel a hatóanyag, így hatása

vékonybélben és a vastagbélben is érvényesülhet.

    Az aminoszalicilátok alkalmasak a remisszió – nyugvó szakasz fenntartására. A

    legmegfelelőbb készítmény kiválasztása egyéni adottságoktól és a tapasztalattól függ.

2. Mellékvesekéreg szteroidok:

    A szeroidok hatékony gyulladáscsökkentők, a heveny szak kezelésében a leghatásosabb

    gyógyszerek. A számos mellékhatás (magas vérnyomás, szteroidos arc, cukorbetegség,

    csontritkulás, bőrelváltozások, stb.) alkalmazásaikat behatárolja. Fenntartó, tartós kezelésre

    alkalmazásuk lehetőleg kerülendő. Középsúlyos esetben tablettás, súlyos esetben vénás

    készítményt alkalmaznak.

    Hazai fogalomban levő szteroidok pl.: Prednisolon, Medrol, Metipred.

    Újabban helyileg ható, kevesebb általános mellékhatással rendelkező szteroid

    készítményeket állítottak elő (budenosid: Entocort, Budenofalk). Ezek enyhe és

    középsúlyos formákban vénás és helyileg alkalmazható (beöntés) készítmények. Súlyos

    esetekben nem helyettesítik a hagyományos szteroidokat.

3. A szervezet immunológiai állapotát befolyásoló készítmények (a kóros, fokozott

    immun működést befolyásoló készítmények): ezeket világszerte egyre gyakrabban

    alkalmazzák a gyulladásos bélbetegségekben. Az ilyen típusú gyógyszerek közül

    legszélesebb körben az azathioprint (Imurán) alkalmazzák. A szer alkalmas a szteroid igény

    csökkentésére, vagy kiváltására. Hatásának kialakulásához 2-4 hónapra van szükség.

    Rendszeres laboratóriumi ellenőrzés mellett (fehérvérsejt szám!) tartósan, nagybiztonsággal

    alkalmazható.

4. Tüneti hatású gyógyszerek: a hasmenés, fájdalom, szorongás, egyéb kellemetlen tünet

    csillapítása colitis ulcerosában is szükséges. Egyes gyógyszerek, pl. bizonyos

    fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, sőt nyugtatók fellobbanthatják, vagy

    súlyosbíthatják a betegséget, ezért minden új gyógyszer bevételét célszerű kezelőorvosával

    egyeztetni.

Mikor van szükség műtétre?

A colitis ulcerosás betegek kisebb hányadában (5-10 %) műtétre lehet szükség.

Ennek indikációja elsősorban akkor merül fel, ha a gyógyszeres kezelés nem kellően hatásos, és a komoly aktív tünetek gyógyszeresen hónapok, esetleg évek alatt sem szüntethetők meg.

Ezen kívül műtét válhat szükségessé valamilyen miatt, pl. nagyon súlyos, nem befolyásolható heveny fellángolás, súlyos vérzés, szűkület, bél perforáció, daganat kialakulása, illetve arra utaló jelek miatt.

Mi a műtét lényege?

A műtétnél az esetek többségében az egész vastagbelet eltávolítják. ez azért szükséges, mert ha a vastagbél egy része benn marad, ott a betegség biztosan újra aktiválódik, gyakran súlyos formában. A bél teljes eltávolítása után viszont a betegség meggyógyul. Az esetek többségében később különleges műtéti eljárással a vékonybélből egy kis zsákot képeznek, amely pótolja a vastagbelet, ezáltal a széklet ürítése az eredeti helyére a végbélnyíláshoz visszakerülhet. A műtét két szakaszos. Ezt a műtétet csak egyes erre specializálódott centrumokban végzik. A betegek életminősége a műtét után általában jó, tevékenységüket és munkájukat folytatják.

Van-e szerepe a diétának a colitis ulcerosa kezelésében?

Nem ismerünk egyetlen olyan tápanyagot sem, amelynek oki szerepe lenne a colitis ulcerosa, vagy a Crohn betegség kialakulásában. Ezért speciális diétát, megszorításokat étkezésük nem igényel. A tápláléknak azonban pótolni kell az elvesztett folyadékot, ásványi anyagokat, fehérjét stb. A helyes tápláltsági állapot rendkívül fontos a kezelésben. A betegek egy része tejtermékek fogyasztásával hasi panaszok fokozódásával reagál. Ezekben az esetekben a tejtermékek kerülendők.

Colitis ulcerosában, ahol a vastagbél beteg, az emésztés és a tápanyagok felszívódása nem károsodik. A nyálkahártya gyulladása okozta hasmenés révén viszont jelentős mennyiségű folyadékot veszít a szervezet, a tartós vérzés pedig fehérjét, vasat, egyéb fontos anyagokat is. Ezek pótlásáról gondoskodni kell.

Súlyosbítják-e a gyulladást bizonyos ételek?

Nem. Bizonyos ételek egyes betegeknél a panaszokat, tüneteket fokozhatják, de magát az alapfolyamatot, a gyulladást nem befolyásolják.

Szabad-e tejet, tejterméket fogyasztani?

Magyarországon átlagosan minden tizedik ember vékonybeléből hiányzik egy enzim, a laktáz, amely a tejben levő tejcukor bontását végzik. Ezek az egyének tej fogyasztására haspuffadással, gyakran bélgörcsökkel, hasmenéssel reagálnak. A colitis ulcerosások között a tejcukor bontásra nem képesek aránya ugyanennyi, egy aránylag egyszerű módszerrel meg lehet vizsgálni, hogy valaki tejcukor érzékeny-e, amennyiben nem, akkor a tej, tejtermék fogyasztását nincs ok eltiltani.

Szabad-e rostdús ételt fogyasztani?

Aktív folyamatban könnyen felszívódó rostszegény, tápanyag dús, gyakori kis étkezésre kell törekedni. Súlyos esetben vénán keresztül kiegészítő táplálás is szóba jön.

Szükséges-e speciális étrend colitis ulcerosában?

Nincs speciális “colitises” vagy “Crohn-os” diéta. Tulajdonképpen a beteg mindent fogyaszthat, ami nem okoz panaszt.

Ügyelni kell a változatos étrendre, a kellő kalória bevitelre, az átlagosnál nagyobb fehérje, vitamin és ásványi anyag bevitelre.

Nem nagyok az egyéni különbségek, amit az étrend összeállításnál figyelembe kell venni.

Mit tehet a beteg a kiújulás megakadályozására?

A legfontosabb, amit tehet, szoros kapcsolatot tart kezelőorvosával, betartja előírásait, beveszi a gyógyszereket. Kellő bizonyítékunk van arra, hogy a fenntartó, hosszantartó gyógyszerelés mellett a visszaesés valószínűsége lényegesen kisebb, illetve ha be is következik, akkor enyhébb.

Colitis ulcerosában az aminoszalicilátok általában megfelelő fenntartó kezelést jelentenek. A szteoridok nem alkalmasak a remisszió fenntartására.

Lefolyás

A betegség leggyakrabban hullámzóan (intermittálóan) zajlik, azaz jó és rossz, aktív és inaktív szakaszok követik egymást. Ma még pontosan nem tudjuk megmondani, milyen tényezők váltják ki a jó illetve a rossz időszakot.

Az esetek kis részében a jelenlegi leghatásosabb kezeléssel sem tudjuk elérni a nyugvó szakasz bekövetkezését, ezek a folyamatosan aktív formák. Szerencsére igen ritkák a nagyon súlyos, u.n. fulmináns esetek. Ilyenkor napi 20-30 véres hasmenés, hasi fájdalom, súlyos általános állapot, kiszáradás alakulhat ki. Ezekben az esetekben gyakran sürgős műtét lehet indokolt.

Több éves fennállás után a visszaesések ritkábbak, majd el is maradhatnak.

Az enyhe és középsúlyos esetek egy része járóbetegként kezelhető. Aktívabb tünetek, súlyosabb kórforma esetén kórházi kezelés javasolt. A betegek kezelésében jelentős gyakorlattal rendelkező intézetek a komplex ellátási feladatokat könnyebben oldják meg.

Hajlamosít-e vastagbéldaganatra a colitis ulcerosa?

Azokban az esetekben, amikor a vastagbél nagy része, vagy egésze beteg. a betegség több, mint 10 éves fennállása után valóban fokozott a vastagbél daganat veszélye. A baloldali colitisekben ez a kockázat csak mérsékelt és 15 év után jelentkezik, míg a végbelet érintő betegségben nem tér el az átlag lakosság kockázatától.

Mivel ismerjük azokat a látható, endoszkópos eltéréseke, amelyek előre jelzik a vastagbélrák megnövekedett valószínűségé, a betegség kezdete után 10, illetve 15 évtől rendszeresen kolonoszkópos szűrés és szövettani mintavétel tanácsolható.

Életmód

Bár a colitis ulcerosa és a Crohn betegség komoly, krónikus betegségek, a legtöbb beteg normális, hasznos tevékeny életet élhet. A folyamatos gyógyszerszedés nem jelent különösebb megterhelést, a betegek gyorsan megtanulják, hogy mire kell ügyelniük, megszokják a fegyelmezettebb életmódot. A heveny fellángolások időnkén kórházi kezelés tehetnek szükségessé, egyébkén a közti időszakokban a betegek döntő része teljesen tünetmentes.

Számos felmérés végeztek, elsősorban fiatalabb gyulladásos bélbetegek körében és ezek azt igazolták, hogy a betegek az átlagosnál értékesebb teljesítményt mutattak.

Prognózis

Amin arról az előzőekben szó volt, ma nem ismerünk olyan gyógyszert, amellyel a betegség végérvényesen meggyógyítható lenne.

Hatásos gyógyszereink vannak azonban, amellyel az esetek többségében elő tudjuk segíteni a remisszió bekövetkezését, ezek minél további fennmaradását, illetve a visszaesés (relapszus) késleltetését. 2-3 éves panaszmentes időszak után a kezelés felfüggesztése megkísérelhető.

Összességében a betegek 85-95 %-a gyógyszeresen jól kezelhető, a többi esetben előbb, vagy utóbb műtétre van szükség. A világ különböző részein megfigyelték, hogy a colitis ulcerosások átlagos élettartama mind a férfiaknál, mind a nőknél néhány évvel meghaladja az átlag lakosságét.

Szótár:

arthritis: izületi gyulladás

biopszia: szövettani mintavétel

colitis: vastagbélgyulladás

colitis ulcerosa: fekélyes vastagbélgyulladás

colon: vastagbél

colonoscopia: vastagbéltükrözés

dysplasia: szövettani eltérés, amely a nyálkahártya daganatos hajlamát jelzi

IBD: inflammatory bowel disease: gyulladásos bélbetegség

ileum: a vékonybél alsó szakasza

ileitis: a vékonybél alsó szakaszának a gyulladása

immunmoduláns: az immunrendszer működésé módosítja

immunszoppresszív: az immunrendszer működésé csökkenti

incontinencia: a széklet (vizelet) visszatartási képességének az elveszítése

laktáz: a vékonybél nyálkahártyán elhelyezkedő enzim, amely a tejcukrot (laktóz) galaktózra és glukózra bontja

pancolitis: az egész vastagbél gyulladása

perianalis: végbélnyílás körüli

proctitis: végbélgyulladás

rektoszkópia: végbéltükrözés

relapszus: visszaesés

remisszió: megnyugvás

sigmoiditis: a sigmabél gyulladása

szteroid: mellékvesekéreg készítmény